Desztináció Marketing Blog 

Ha hiszitek, ha nem magyar strandok és fürdőhelyek kerültek be egy, a világ legszebb strandjait felsorakoztató kiadványba, melyet az osztrák Corps Touristique Austria egyesület készített. Az örök pesszimisták, akik folyton csak duzzognak, hogy kis hazánk, fővárosunk vagy egyéb látványosságaink soha nem kerülnek be egyetlen egy ”TOP valamibe” sem, most végre elégedettek lehetnek. A kérdés már csak az, hogy miért nem hallunk többet ezekről a tök tuti helyekről?

A Corps Touristique Austria 2011 nyarára készítette el „A világ legszebb strandjai” című brosúráját, melyben 66 különböző fürdőhely és strand kapott helyet. Miért éppen strandok? – Ez nyáron nem kérdés. Az osztrákok 35%-a preferálja nyaralásai során, hogy azt vízpart közelében töltse el. Kombinálva a pancsolást valamilyen kulturális programmal, vagy városnézéssel ez az arány már 50% felett van. Mi a helyzet nálunk? – Magyarországon fűutazásra a lakosság kb. 70%-a jár éves szinten. A belföldi és a külföldi utak fő motivációs tényezője egyaránt a vízparti üdülés. A legnépszerűbb hazai célpont a Balaton, míg a külföldi Ausztria és Horvátország.

Forrás: A magyar lakosság utazási szokásai, Magyar Turizmus Zrt.

Három a magyar igazság

Bizonyítja ezt az is, hogy Magyarország két strandja és egy üdülőhelye került be a TOP 66-ba. Nem nehéz kitalálni, hogy utóbbi a Balaton – a németajkúak ma is közkedvelt üdülési desztinációja, nem beszélve rólunk, akik legyen szó akár egy hétről, vagy csak egyetlen napról, évről-évre csobbanunk egyet a magyar tengerben – bár ez inkább az északi parton ajánlott a sérülések elkerülése végett.

A Balaton, a háttérben pedig a Badacsony

Két olyan magyarországi strand is felkerült a palettára, amikről szerintem a fél ország azt sem tudja, hogy a térképen vannak és a híradóból hallott róluk először, hogy léteznek, nemhogy a világ legszebbjei között említik őket.

Bizony kevesen tudják, hogy a Velencei-tónál, Gárdonyban létrehozták az ország első ökostrandját, ráadásul már négy éve működik környezettudatosan a hozzá tartozó kempinggel együtt. Mindemellett különféle szolgáltatásokat lehet igénybe venni, legyen az sport, vagy akár fényterápia.

A gárdonyi Sport Beach

A Tisza-tavi Eurostrand legnagyobb vonzereje a természetes és nyugodt környezet, a víz tisztasága. A strandot 2006-ban újították fel, a Sarud-öbölben fekszik. A strand területén kemping és ifjúsági tábor is üzemel. Az idelátogatók itt is szolgáltatások tömkelegét vehetik igénybe a kenus túrától kezdve a paintballig.

Eurostrand és Eurocamping

Hogy még jobban dagadjon a mellünk a büszkeségtől, muszáj szót ejteni arról, milyen strandokkal említenek minket egy lapon. Ott van pl. mindjárt a thaiföldi Ko Phi Phi, a dubai Jumeirah Beach, a kínai Hainan vagy éppen Málta szigete, és még meg sem említettük a görög, a horvát, vagy a ciprusi tengerparti paradicsomokat.

Ko Phi Phi szigete, Thaiföld

A kiadvány érdekessége még továbbá, hogy olyan strandok és fürdők is bekerültek a 66 legszebb közé, ahol az embernek – ha nem mondják – álmában sem jutna eszébe gatyára vetkőzni. Ilyen pl. Svájc, Írország vagy akár Szlovákia.

Vajon a cél szentesíti az eszközt?

Megjelentek a blogvilágban különböző írások, szösszenetek, már-már pamfletek arról, hogy: „Persze, könnyű úgy bekerülni a világ legszebb strandjai közé, ha a Corps Touristique Austria alelnöke egy magyar fickó, ráadásul az egész kiadvány készítésében a fenti szervezet mellett a Magyar Turizmus Zrt. külképviselete is benne volt.” Hoppá…. Akkor most lebukás van?

Másrészről a kiadványban megjelent képek alapján látva kontrasztot, az emberekben saját maguktól is felmerül a kérdés, hogyan lehet összehasonlítani a pálmafás tengerpartot, az azúrkék tengert, meg a cuki bungalókat egy magyarországi üdülőhelyszínnel. A válasz: Nem szabad összehasonlítani. Pozícionálni kell. Meg kell találni mindegyikben az egyedülállót, ha valakinek úgy tetszik a USP-t, ezt kell hangsúlyozni és kihasználni.

Jumeirah Beach, Dubai

A „bundáról” pedig annyit, hogy ezek a helyszínek már így is, úgy is szerepelnek a „Világ legszebb strandjai” című kiadványban, nyomtatott és digitális formátumban egyaránt, több ezer emberhez eljuttatva ezeknek a helyeknek a hírét. Ha pedig valaki Magyarországot és ezeket a strandokat tűzné ki úti célul, valószínűleg van olyan intelligens és nem hiszi azt, hogy egy édesvízi tó helyett pálmafával díszített homokos tengerpart várja majd. Ergo desztinációmarketing szempontból nagyon is jó, hogy belekerültünk ebbe a kiadványba, így legalább néhány magyar honfitársunknak is tudtak újat mondani az alkotók…

Miért nem hallunk ezekről a helyekről sűrűbben?

Mert nem alkalmaznak különféle marketingeszközöket, hogy odavonzzák a turistákat? Mert csak a WOM-ra (Word of Mouth) hagyatkoznak? Nem csoda, hogy a magyarok és a külföldiek nagyobb része a Balatonra jár nyaralni, ha szinte csak azt ismeri… ezek a helyek pedig megérnének egy misét.  – A legtöbb esetben a pénz szól közbe, ugyanis abból nem sok van, és elsőként általában mindig a marketingre szánt összegekből kurtítanak. Azonban nem szabad elfeledkezni arról, hogy rengeteg olyan eszköz van, melyek minimális ráfordítással, de maximális kreativitással működőképesek lehetnek. Nem beszélve arról a tényről, amiről az osztrák kiadvány is megemlékezik: A kánikula nagy úr.